Az elmúlt évben május és július között 559 földrengést regisztráltak a vulkán alatt. A tudósok ezt követően hivatalosan módosították a vulkán besorolását inaktívról aktívra. Idén februárban egy, a Richter-skála szerinti 4,3-es erősségű rengést észleltek – írták a szakértők a vulkanológiai és geotermikai nemzetközi szaklapban (Journal of Volcanology and Geothermal Research).
Azok a vulkánok, amelyekben régóta nem történt mozgás, különösen veszélyesek. „Az első kitörés nagyon erős lehet” – mondta Kulakov. Hozzátette: az aktív vulkánoknál az energia nem tud a belsejükben felhalmozódni. Az inaktívaknál ez másként van, ott katasztrofális lehet egy kitörés.
Ha hamufelhőket bocsát ki, azok több ezer kilométer távolságba is eljuthatnak. Bekerülve a sztratoszférába, a részecskék nagyon könnyen eljuthatnak a világ egy másik részére, és megváltoztathatják a klímát. A légi közlekedésre is hatással vannak a hamufelhők, már kis koncentrációban is veszélyt jelentenek, a hamu ugyanis eltömítheti a gépek turbináját.
Az Eyjafjallajökull izlandi gleccservulkán 2010-es kitörésekor hatalmas mennyiségű hamut juttatott a levegőbe, egy időre megbénítva Észak- és Közép-Európa légi közlekedését.
Az északkelet-ázsiai Bolsaja Udina nem az egyetlen vulkán, amelyben mozgás kezdődött. Körülötte mintegy húsz kilométeres távolságban több mint tíz további vulkán van, amelyek közül három „nagyon aktív” – mondta a vulkanológus.
Az 1200 kilométer hosszú és mintegy 450 kilométer széles Kamcsatka-félszigeten 160 vulkán található. A régió a világörökség része.